Tudástár

A brikettáló motoradata nem azonos az energiafogyasztással

Szerző: Csizmadia Csaba, az ECOTEQ ügyvezetője

2025. augusztus 7.

Egy 22 kW-os főmotor nem jelenti azt, hogy a gép minden órában 22 kWh-t fogyaszt, és azt sem, hogy a teljes sor ennyiből működik. A döntéshez terhelés alatti mérés, valós termelési tömeg és az előkészítő rendszer minden fogyasztója kell.

Röviden

Az egyetlen összehasonlítható mutató a megfelelő minőségű késztermékre vetített kWh/tonna. Ehhez külön kell mérni vagy becsülni az aprítást, a szárítást, a finomdarálást, az elszívást, az adagolást, a prést, a hűtést és a csomagolást.

A névleges motor-kW nem fogyasztási adat. Az a villamos méretezés bemenete, semmi több.

Négy adat, amit nem szabad összekeverni

AdatMit jelent?Mire jó?
névleges motorteljesítmény (kW)a motor adattáblán szereplő értékevillamos és indítási ellenőrzés, nem fogyasztás
pillanatnyi teljesítmény (kW)az adott pillanatban felvett teljesítményterhelés és csúcsok vizsgálata
energia (kWh)egy időszak tényleges fogyasztásaköltségszámítás
fajlagos energia (kWh/t)az energia osztva a késztermék tömegévelgépek és rendszerek összehasonlítása

A legtöbb rossz összehasonlítás abból ered, hogy az első sort a negyedik helyett használják.

Az alapképlet

A fajlagos villamos energia: a mért kWh osztva a megfelelő minőségű késztermék tonnájával.

Ha egy teszt alatt 180 kg brikett készül, az eredményt tonnára kell vetíteni, és a selejtet, valamint az indítási és leállítási anyagot külön kell rögzíteni. Egy rövid, már stabil üzemállapotban mért érték mindig kedvezőbb képet ad, mint egy teljes műszak. Ezért kell a mérési szakaszokat szétválasztani.

Két gép, azonos motor, más fogyasztás

Jó példa a saját termékkörünkből: a BPU2510 és a BPU3210 főmotorja egyaránt 22 kW. A névleges kapacitásuk viszont 150–350, illetve 400–600 kg/óra.

Ugyanaz a motoradat tehát nagyon eltérő fajlagos energiát adhat, mert nem a kW dönt, hanem az, hogy abból mennyi brikett lesz. A motor kW-jának összevetése a villamos csatlakozást jellemzi; a tényleges fogyasztást csak a mért kWh mutatja meg.

És ez még csak a prés. A teljes sor fogyasztását az előkészítő gépek határozzák meg, sokszor nagyobb mértékben, mint maga a préselés.

Mit kell beleszámolni?

Alapanyagmozgatás

Fogadógarat, csiga, kaparólánc, pneumatikus szállítás, elevátor, bolygató és rakodás. A sok kis motor együtt komoly tétel, különösen részterhelésen vagy üresjáratban.

Aprítás és finomdarálás

Az energiaigényt a bejövő darabméret, a fafaj vagy a biomassza típusa, a nedvesség, a rosta, a kések vagy a kalapácsok állapota és a kívánt kimeneti frakció szabja meg. A szükségesnél finomabb őrlés energiát és port termel, hasznot nem.

Szárítás

A hőigényt és a villamos segédenergiát külön kell kezelni. A ventilátor, az adagoló, a forgatás és az elszívás villamos fogyasztó, a víz elpárologtatásához szükséges hő viszont más energiahordozóból is jöhet. A kWh/tonna mellett ezért mindig jelölni kell, hogy villamos vagy hőenergiáról van szó.

Puffer, adagolás és prés

A prés főmotorja mellett működik a hidraulika, az olajhűtés, a kenés, a keverő, esetleg a vízadagolás és a vezérlés. Az instabil adagolás pedig csökkenti a termelést, miközben az energia rendületlenül fogy.

Hűtés, elvezetés és csomagolás

Hűtőpálya, ventilátor, vágó, szállító, zsákoló, fóliázó és kompresszor. Ezek is a késztermék fajlagos költségének részei.

Kiszolgáló energia

Porelszívás, sűrített levegő, világítás, fűtés, vezérlőszekrény-hűtés. Ha ezek közös üzemi rendszerhez tartoznak, szükség van egy indokolható felosztási szabályra.

Hogyan mérjünk?

  1. határozza meg a mérési rendszerhatárt
  2. dokumentálja az alapanyagot, a nedvességet és a frakciót
  3. ellenőrizze a villamos mérő helyét és pontosságát
  4. válassza szét az indítás, a stabil termelés, a leállítás és a tisztítás szakaszát
  5. mérje a késztermék tömegét és a selejtet
  6. rögzítse a leállásokat és a kezelői beavatkozásokat
  7. ismételje meg több műszakban, jellemző anyagállapot mellett
  8. adjon tartományt, ne egyetlen álpontos számot

Mi rontja a fajlagos energiaértéket?

  • túlméretezett gép alacsony kihasználtsággal
  • instabil vagy elégtelen adagolás
  • túl nagy vagy ingadozó frakció
  • kopott kés, kalapács, rosta vagy présszerszám
  • túlzott finomdarálás
  • gyakori indítás és leállítás
  • üresjárat
  • túl magas nedvesség és a fölösleges vízeltávolítás
  • a hűtés vagy az elszívás szabályozás nélküli, folyamatos járatása
  • sok selejt vagy visszaforgatás

A villamos csatlakozás és a költség nem ugyanaz

A telephelyi méretezésnél az összes beépített teljesítmény, az egyidejűség, az indítási áram, a teljesítménytényező, a feszültségesés és az esetleges csúcsteljesítmény-díj számít.

Az energiaköltség viszont a tényleges kWh-ból és az Ön aktuális tarifájából jön. Mindkettőre szükség van, de a kettő más kérdésre válaszol, és nem helyettesíti egymást.

Mikor túl korai energiaigényt ígérni?

  • ha nincs rögzített anyag és nedvesség
  • ha nem ismert az előkészítő sor
  • ha csak a főmotor adattáblája áll rendelkezésre
  • ha a kapacitás felső katalógusértéke kerül a nevezőbe
  • ha a szárítás hőenergiája kimarad
  • ha nincs valós üzemidő és állásidő

A következő lépés

Küldje el a teljes géplistát, a motoradatokat, a tervezett üzemórát, az anyagmennyiséget, a nedvességet és az energiaár alapját. Ha már van működő rendszere, egyetlen műszak mért kWh- és tömegadata lényegesen pontosabb kiindulás minden becslésnél.

Előzetes energiaigényt csak rögzített rendszerhatárral és feltételekkel adunk. A tényleges fogyasztást üzem közben kell mérni.

Gyakori kérdések

Egy 22 kW-os motor óránként 22 kWh-t fogyaszt?

Nem. A ténylegesen felvett teljesítmény a terheléstől és a hatásfoktól függ. Az időszak fogyasztását a mérő adja meg, nem az adattábla.

Melyik brikettáló fogyaszt kevesebbet?

Azonos anyag, késztermék, rendszerhatár és tartós kapacitás nélkül ez nem eldönthető; ehhez kWh/tonna adat kell.

A szárítást is bele kell számolni?

Igen, ha a projekt része. A hő- és a villamos energiát külön kell kezelni, majd közös költségben összevonni.

Rövid tesztből számolható éves költség?

Csak nagy óvatossággal. Az indítás, a leállítás, a tisztítás, az anyagingadozás és az állásidő miatt a többműszakos adat sokkal megbízhatóbb.

Miért a megfelelő késztermék tömegére kell vetíteni?

Mert a selejt vagy a széteső brikett nem értékesíthető és nem használható ugyanúgy. A fajlagos mutatót arra kell vetíteni, ami tényleg hasznos kimenet.

Hogyan csökkenthető a fogyasztás?

Stabil anyaggal, helyes frakcióval, jó adagolással, megfelelő állapotú szerszámmal és az üresjáratok visszaszorításával. A konkrét beavatkozást viszont mérés előzze meg, ne találgatás.

Milyen rendszer kell az Ön anyagához?

A méretezés után szakmailag átnézzük az adatokat: az anyagot, a mennyiséget és a célt, és megmondjuk, mely rendszerelemek kellenek, és mi az, ami felesleges.

Méretezés indítása

7 kérdés · kb. 2 perc · kiderül, milyen gép jöhet szóba, és érdemes-e továbbmenni