Iparági megoldás

Brikettáló rendszer faipari üzembe, a meglévő technológiához illesztve

Fűrészüzemben vagy nagyobb faipari gyártónál rendszerint már működik elszívás, siló és esetenként daráló. Az első lépés ezért a meglévő berendezések felmérése: milyen anyagot és milyen ütemben tudnak átadni a présnek. A gépválasztás csak ezután következik.

  • Kiindulás: a meglévő elszívás és siló felmérése
  • Több műszak: a teljes sort kell rá méretezni
  • MDF- és bútorlappor: mindig külön anyagáram
  • Tipikus helyzet: fűrészüzem, bútorgyár, lapszabász

Röviden

Faipari üzemben a brikettálás ritkán önálló beruházás. Jellemzően egy meglévő anyagkezelési rendszer utolsó láncszeme lesz, amit hozzá kell illeszteni az elszíváshoz, a silóhoz és a termelés ritmusához.

Ha a napi anyagáram nagy és folyamatos, a mechanikus prés is szóba jön. Ha szakaszosabb, a hidraulikus irány a reális. A határt a mért éves mennyiség és a műszakrend húzza meg, egyetlen kg/órás szám erre kevés.

Ipari alapanyag-előkészítő sor: szűrőszekrény, daráló, ciklonos leválasztó és big-bag zsák egy egységbe rendezve.

Mit kell felmérni a prés kiválasztása előtt?

Az alábbi adatok nélkül a prés és a szükséges kiegészítő berendezések nem méretezhetők megbízhatóan.

1. A központi elszívás

Az elszívó a port akarja eltávolítani a gépektől. A brikettáló viszont egyenletes, szabályozott anyagáramot vár. A kettő nem ugyanaz. Meg kell nézni az elszívó üzemidejét, csúcsterhelését, a leválasztás minőségét, és azt is, mi történik, ha a gyártás leáll.

2. A siló és a kitárolás

A meglévő siló gyakran csak tárol, nem adagol. Fontos a kitároló geometriája, a boltozódási hajlam, a bolygató megléte, a szintjelzés és a tűzvédelmi reteszelés. Ha a siló nem tud egyenletesen kiadni, a prés nem tud egyenletesen dolgozni.

3. Az anyagáramok szétválasztása

  • tömörfa-fűrészpor és csiszolatpor;
  • gyaluforgács és hosszú forgács;
  • szabási és darabos hulladék;
  • MDF-, forgácslap- és bútorlappor;
  • élzáró, fólia és más idegenanyag;
  • nedves fűrészelési melléktermék.

Ezek nem viselkednek egyformán, és nem is mindegyik brikettálható ugyanúgy. A kezelt lapanyagnál a brikett összeállása ritkán a szűk keresztmetszet, a valódi kérdés a késztermék jogszerű felhasználhatósága.

4. A meglévő daráló és aprító

Sok üzemben már van valamilyen daráló. A kérdés az, hogy milyen frakciót ad át, és mekkora a tartós, nem a katalógus szerinti kapacitása. Egy meglévő gép csak akkor megtakarítás, ha a funkcióját tényleg ellátja.

5. A műszakrend

Az egy- és a háromműszakos üzem között nem csak a préskapacitásban van különbség. Változik a hűtés, a karbantartási ablak, az alkatrészkészlet, a kezelői szervezet és a késztermék-kezelés sebessége is.

Mely berendezések hiányoznak gyakran a meglévő rendszerből?

  • szabályozott adagolás a prés elé (nem elég a gravitációs kiadás);
  • bolygató a silóban;
  • finomdarálás, ha hosszú forgács is van a keverékben;
  • idegenanyag-leválasztás, különösen bontott vagy vásárolt anyagnál;
  • szárítás, ha az anyag kültéren áll;
  • hűtő- és kivezetőszakasz a prés után;
  • csomagolás vagy késztermék-tárolás.

Nem minden üzemben kell mindegyik. De amelyik hiányzik és mégis kellene, az a beruházás után fog kiderülni, a legrosszabb pillanatban.

Két tipikus rendszerirány

Stabil, egy- vagy kétműszakos faipari anyagáram

Silóból kitárolt, szükség szerint finomdarálón átadott anyag, hidraulikus préssel. A felső kisüzemi sáv 220 kg/óráig terjed. E fölött már mechanikus irányt kell nézni.

Nagy, folyamatos anyagáram, több műszak

Összetettebb előkészítés, puffer, szabályozott adagolás, mechanikus prés, hűtő- és késztermékvonal. A BP2510 150–350 kg/órás, a BP3210 400–600 kg/órás névleges tartománya a kiindulópont, de ezek anyagfüggő és nem garantált értékek.

Többgépes, automata brikettáló gépsor hosszú szállítópályával és sorba állított vezérlőszekrényekkel.

Mikor nem javasoljuk?

  • Ha az éves mennyiség csak becslés, nem mérés.
  • Ha a melléktermék nagy része nedves, és nincs reális szárítás.
  • Ha az anyagáramok összekeverednek, és a kezelt lapanyag nem választható szét.
  • Ha nincs jóváhagyott késztermék-felhasználás vagy valós vevő.
  • Ha a por- és tűzbiztonság nem oldható meg a telephelyen.
  • Ha a beruházás csak vásárolt alapanyaggal tölthető ki.

Mit kérünk az első egyeztetéshez?

  1. a mért éves és havi anyagmennyiséget, anyagáramonként;
  2. legalább három, eltérő időpontban mért nedvességértéket;
  3. a jellemző és a legnagyobb szemcseméretet;
  4. a meglévő elszívó, siló, kitároló és daráló adatait;
  5. a műszakrendet és a tervezett üzemórát;
  6. a kész brikett tervezett sorsát;
  7. a telephely alaprajzát és az elérhető villamos teljesítményt.

Nem küldünk automatikusan ajánlatot. Először a meglévő rendszert nézzük át, és megmondjuk, mi hiányzik belőle.

Gyakori kérdések

Rá lehet kötni a brikettálót a meglévő elszívásra?

Néha igen, de ezt csak felmérés után lehet kimondani. A központi elszívás a por eltávolítására készült, nem a prés egyenletes táplálására. A silókitárolás, a bolygatás, a reteszelés és a szabályozott adagolás mind külön kérdés.

Mennyi anyagnál éri meg a mechanikus prés?

Nincs merev határ. A hidraulikus irány jellemzően a kisebb, szakaszosabb anyagáramnál, a mechanikus a nagyobb, folyamatosabbnál. A döntést a mért éves mennyiség, a műszakrend és a kívánt brikett hozza meg, nem egy kg/órás szám.

Több telephelyen keletkező anyagot össze lehet vonni?

Műszakilag igen, de a szállítás, a tárolás és a nedvességingadozás új kockázat. Laza faipari melléktermék fuvarozása gyorsan megeszi a projekt hasznát. Ezt szárazanyag-alapon kell kiszámolni.

Mi történik, ha a gyártás leáll?

Akkor a brikettáló is anyag nélkül marad. Ezért kell puffer. A puffer méretét a termelés ritmusa és a leállások hossza szabja meg, ehhez kell igazítani.

Kell szárító egy faipari üzemben?

Beltéri, száraz megmunkálási pornál általában nem. Ha viszont a fűrészáru nedves, vagy az anyag kültéren áll, akkor igen. Ezt méréssel döntjük el, nem tapintással.

Az MDF- és a bútorlappor mehet a többivel együtt?

Külön anyagáramként kell kezelni. Ha egyszer összekeveredett a silóban, utólag már nem lehet szétválasztani, és a késztermék felhasználhatósága is kérdésessé válik.

Háromműszakos üzemre alkalmas a brikettáló?

Több modell igen. De a prés önmagában nem tesz egy üzemet háromműszakossá: az előkészítésnek, a karbantartásnak és a késztermék-kezelésnek is bírnia kell ezt a tempót.

Ha a saját üzemére fordítaná: kiderül, milyen gép jöhet szóba az anyagára.

Kapcsolódó

Milyen rendszer illeszthető a meglévő üzeméhez?

Küldje el a mért éves anyagmennyiséget, az anyagáramokat, a nedvességet, a meglévő elszívó, siló és daráló adatait, valamint a műszakrendet. Ezekből megmondjuk, mi hiányzik a rendszerből, és melyik technológiai irány reális.

Méretezés indítása

7 kérdés · kb. 2 perc · kiderül, milyen gép jöhet szóba, és érdemes-e továbbmenni