Tudástár

A brikettáló ára csak egy sor a számításban

Két ajánlat közül nem az olcsóbb gép adja az olcsóbb brikettet. Az előkészítés, az energia, a kezelői munka, a kopás, a karbantartás, az állásidő, a csomagolás és a finanszírozás a teljes élettartam alatt megfordíthatja a döntést. A teljes birtoklási költség ezeket teszi összehasonlíthatóvá, azonos rendszerhatáron.

Röviden

A teljes birtoklási költség a beruházás és az üzemeltetés minden lényeges kiadását egy meghatározott időszakra összesíti. A jó számítás dátumozott, forrásolt, és külön kezeli a biztos adatot, az iparági feltételezést és a bizonytalan becslést.

A megtérülés csak ezután számolható, valós megtakarítási vagy árbevételi alappal. Fordított sorrendben a számítás önigazolássá válik.

Először a rendszerhatárt rögzítse

Ugyanazt hasonlítsa ugyanazzal. Ha az egyik ajánlat csak a prést tartalmazza, a másik a silót, az adagolást, a hűtést és a beüzemelést is, akkor a két végösszeg nem összevethető. A rendszerhatárban szerepelhet:

1. az alapanyag átvétele és tárolása
2. idegenanyag-leválasztás
3. aprítás és finomdarálás
4. szárítás
5. pufferelés és adagolás
6. préselés
7. hűtés, vágás és elvezetés
8. csomagolás és késztermék-tárolás
9. porelszívás, tűz- és robbanásvédelem
10. villamos, gépészeti és építési telepítés
11. vezérlés és adatkapcsolat
12. próbaüzem, oktatás és dokumentáció

Ha egy tétel nincs benne az ajánlatban, attól még felmerül a projektben. A „nincs benne” nem azonos a „nem szükséges” állítással, és ezt a különbséget rendszerint a beruházó fizeti meg.

A nyolc költségcsoport

1. Kezdeti beruházás

Ide tartozik a gépek és tartozékok ára, a tervezés és méretezés, a szállítás és biztosítás, a rakodás, az alapozás és a csarnokmunka, a villamos elosztás, az elszívás és a robbanásvédelem, a szerelés, a beüzemelés, az oktatás, az induló kopó- és tartalékalkatrész, valamint a hatósági és dokumentációs feladat.

A tartalékkeretet külön soron kell kezelni, nem elrejteni a gépárban.

2. Az alapanyag teljes költsége

A saját melléktermék sem ingyenes. Lehet alternatív értéke, jelenlegi értékesítési bevétele, kezelési költsége, szállítási vagy tárolási igénye. Vásárolt anyagnál számoljon:

• vételárral
• rakodással és szállítással
• a nedvesség miatti hasznos szárazanyag-különbséggel
• minőségi veszteséggel és selejttel
• készletfinanszírozással
• szezonális árváltozással
• beszállítói kockázattal

Az anyagköltséget szárazanyag- és késztermék-alapon is érdemes ellenőrizni. Az a szám a döntő, ami egy tonna kész brikettre jut.

3. Energia

Ne csak a prés főmotorját nézze. Külön kell mérni vagy becsülni az aprítókat és darálókat, a szárító hő- és villamos energiáját, a ventilátorokat és a porelszívást, a szállítókat és adagolókat, a hidraulikát és a hűtést, a prést, a késztermék-kezelést és a csomagolást, végül a sűrített levegőt, a világítást és a segédüzemet.

A költségszámítás a tényleges kWh-t veszi egy tonna készterméken; az óránkénti kW-adat ehhez kevés. Ehhez terhelési tényező és valós termelési tömeg szükséges.

4. Munka

Az automatizált sor sem működik magától. Számolni kell az alapanyag átvételével és rakodásával, az indítással, leállítással és felügyelettel, a minőségellenőrzéssel, a csomagolással és készletkezeléssel, a tisztítással, a tervszerű karbantartással, a hibaelhárítással, az adminisztrációval és a logisztikával.

A saját vagy tulajdonosi munkaidőt is forintosítani kell, ha üzleti megtérülést számolunk. Az ingyen dolgozó tulajdonos munkája rejtett költség, amit a megtérülésnél számításba kell venni.

5. Kopóalkatrész és karbantartás

A kopást nem elég éves százalékkal megbecsülni, ha van jobb adat. Kérjen listát a fő kopóalkatrészekről, a jellemző cserefeltételről és az aktuális árról, majd kezelje anyagfüggő becslésként. Külön sor lehet:

• szerszám és dugattyú
• csiga, adagoló és keverő elemek
• csapágy, szíj, tömítés és hidraulikaelem
• olaj és kenőanyag
• kalapács, rosta és kés az előkészítésben
• szűrő és elszívó alkatrész
• külső szerviz és utazás
• megelőző állapotvizsgálat

A magas hamu- vagy idegenanyag-tartalom jelentősen növeli a kopást. Ezt az érzékenységvizsgálatban külön kell kezelni, nem az átlagba belesimítani.

6. Állásidő és rendelkezésre állás

Az állásidő költsége nem csak az elmaradt brikett. Beletartozik a továbbra is keletkező, de fel nem dolgozott melléktermék kezelése, az alternatív tüzelőanyag vagy elszállítás, a kieső munkaerő, a sürgős alkatrész- és szervizfelár, a vevői késedelem, valamint az újraindítás selejtje és energiája.

A névleges üzemórából le kell vonni a tervezett karbantartást, a tisztítást, az átállásokat és a becsült nem tervezett leállást. És le kell írni, mire épül ez a feltételezés.

7. Csomagolás, tárolás és értékesítés

Ha a brikett nem közvetlenül a saját kazánba megy, akkor költsége van a zsáknak, a fóliának, a raklapnak, a címkének, a mérésnek, a csomagológépnek, a raktárnak, a rakodásnak, a kiszállításnak és a minőségbiztosításnak.

A készlet finanszírozása és a szezonális tárolás is ide tartozik. A brikett eladási ára pedig csak nettó, ténylegesen realizálható és logisztikával korrigált formában használható a számításban.

8. Finanszírozás, adó és maradványérték

A hitel, a lízing és a saját tőke eltérő pénzügyi költséget ad. Az időszak végén a gép maradványértéke csökkentheti a teljes költséget, de ezt óvatosan és forrásoltan kell becsülni.

Az adó- és számviteli kezelést a saját könyvelőjével kell tisztázni. Egy weboldali kalkuláció nem pénzügyi és nem adótanácsadás.

Az alapképlet

A teljes birtoklási költség: a kezdeti beruházás, plusz az időszak összes működési költsége, plusz a finanszírozási költség, mínusz a maradványérték.

Az egységköltség ebből: a teljes birtoklási költség osztva azzal a mennyiséggel, amit az időszakban ténylegesen elő is állítottak, megfelelő minőségben.

A nevezőbe tehát nem a névleges kapacitás és a naptári üzemóra szorzata kerül, hanem a valós, selejttel és állásidővel korrigált mennyiség. A legtöbb rossz megtérülési számítás pontosan itt hasal el.

Három forgatókönyv kell, nem egy megtérülési szám

Ha a beruházás csak a kedvező forgatókönyvben működik, akkor nem működik. Ezt a kockázatot nem szabad egyetlen megtérülési évszámmal elrejteni.

Óvatos

Alacsonyabb tartós kapacitás, kevesebb üzemóra, magasabb energia- és kopásköltség, hosszabb állásidő, alacsonyabb realizált bevétel vagy megtakarítás.

Alapeset

Üzemi és műszaki adatokkal alátámasztott, legvalószínűbb feltevések.

Kedvező

Jobb kihasználás és költség, de továbbra is műszakilag és piaci adatokkal védhető feltételek mellett.

Amit egy költségszámítás nem állíthat

• nem garantálhat megtérülést
• nem használhatja a katalóguskapacitást tartós termelésként
• nem feltételezheti, hogy az alapanyag ingyenes
• nem vehet át dátum nélküli energia- vagy brikettárat
• nem hagyhatja ki az előkészítést és az állásidőt
• nem adhat pontos gépajánlatot hiányos projektadatból
• nem mutathat álpontos végeredményt bizonytalan bemenetekből

Példa a helyes összehasonlításra

Az A ajánlatban olcsóbb a prés, de külön kell hozzá a puffer, a hűtő és a vezérlésintegráció. A B ajánlat ezeket tartalmazza. Először azonos komponenslistát kell felírni, utána azonos anyaggal, éves üzemórával, tartós kapacitással és állásidővel számolni a tonnánkénti költséget.

Az eredmény sokszor nem hirdet győztest. Viszont megmutatja, melyik feltételezés dönti el a különbséget, és hol kell mérést vagy beszállítói pontosítást kérni. Ez a haszna.

A következő lépés

Adja meg a rendszer ajánlati árát, a komponenslistát, a mért anyagmennyiséget és nedvességet, a tervezett üzemórát, az energiaárat, a munkaigényt, a kopóalkatrész-becslést és a késztermék felhasználását. Ezekből összeállítjuk az első, dátumozott költségmodellt.

A számítás döntés-előkészítő becslés. Az eredmény a megadott feltételektől függ, és nem jelent megtérülési garanciát.

Gyakori kérdések