Iparági megoldás

Mezőgazdasági biomassza brikettálása: szezon, tárolás, kopás és anyagmennyiség

A szalma és más szármaradványok szezonálisan keletkeznek, nagy tárolóteret igényelnek és a fánál erősebben koptathatják a gépet. A projekt akkor méretezhető reálisan, ha a tárolást, az anyagminőséget, a kopást és a présig ténylegesen eljutó éves mennyiséget előre meghatározzuk.

  • Négy döntő tényező: szezon, tárolás, hamu, abrazivitás
  • Nem minden növényi anyag brikettálható ugyanúgy
  • Anyagteszt: agrár-biomasszánál a projekt feltétele
  • Tipikus helyzet: gazdaság, integrátor, energetikai beruházó

Röviden

A mezőgazdasági biomassza brikettálható, de nem úgy, mint a fa. Szálas, laza, szezonális, és többnyire koptató. Ezért itt az anyagteszt a projekt feltétele: enélkül nem tudjuk megmondani, milyen gép jöhet szóba.

Nem állítjuk, hogy minden növényi melléktermék ugyanúgy brikettálható. Ami a szalmánál működik, az a napraforgószárnál vagy a héjnál másképp viselkedhet.

Szalmabála a brikettáló felé haladó láncos adagolószalagon, a szabadtéri szín falánál.

A projekt négy meghatározó tényezője

1. Szezonalitás

A szalma és a legtöbb szármaradvány néhány hét alatt keletkezik, aztán hónapokig semmi. Ez két utat hagy, és mindkettőnek ára van.

  • Tárol és egész évben gyárt: jó gépkihasználtság, de helyet, fedett tárolást, tűzvédelmet és forgótőkét igényel.
  • Csak szezonban gyárt: kevesebb tárolás, de alacsony gépkihasználtság, és a beruházás nehezebben térül.

Ezt a döntést a beruházás előtt kell meghozni, nem utána.

2. Tárolás

A bálázott szalma óriási térfogatot foglal, és a fedetlen tárolás alatt visszanedvesedik. A felső, száraz réteg alatt gyakran sokkal nedvesebb az anyag. Ezért kérünk szezonális nedvességmérést, nem egyetlen mintát.

A tárolás egyben tűz- és porkockázat is. Ezt a projekt költségébe és engedélyezésébe is bele kell számolni.

3. Hamu

A növényi anyagok hamutartalma jellemzően jóval magasabb, mint a tiszta fáé, és a betakarításból származó föld, homok tovább növeli. Ez két helyen jelentkezik: a kopásban, és a késztermék felhasználhatóságában.

Ha a brikett kazánba megy, a hamu a salakosodásnál és a tisztítási igénynél jön elő. Ha eladni szeretné, a hamutartalom minőségi paraméter lesz.

4. Abrazivitás

A szalma szilíciumot hoz magával, ez pedig csiszol. A magas hamu- és idegenanyag-tartalom közvetlenül növeli a prés legfontosabb kopóalkatrészeinek terhelését. Ezt a kopóalkatrész-költséget a megtérülési számításba is bele kell tenni, nem csak a gépárba.

A méretezés alapja a présig ténylegesen eljutó éves mennyiség

A leggyakoribb tévedés, hogy a projekt a termésből indul. A présig viszont ennél lényegesen kevesebb jut el. Végig kell számolni a láncot:

  1. mennyi keletkezik a táblán;
  2. mennyit lehet ténylegesen betakarítani és bálázni;
  3. mennyi marad a talajban, mert ott van rá szükség;
  4. mennyit visz el a szállítás és a tárolási veszteség;
  5. mennyit köt le más felhasználás (alom, takarmány, más vevő);
  6. mennyi érkezik végül a telephelyre, mért nedvességgel.

Ami a lánc végén marad, az a projekt alapja. A gépet ehhez a valós mennyiséghez kell méretezni, a hektárhozam ehhez kevés támpont.

Milyen előkészítés szükséges a szálas biomasszához?

A szálas anyag nem adagolható közvetlenül. A rendszer jellemzően tartalmaz:

  • bálabontást;
  • aprítást;
  • kő- és homokleválasztást (ez itt nem elhagyható);
  • finomdarálást a présnek megfelelő frakcióra;
  • porleválasztást;
  • homogenizáló puffert és szabályozott adagolást;
  • szükség szerint szárítást.

A késztermék-oldalon pedig hűtőcső és brikett-törő is kellhet, mert a mezőgazdasági alapanyagból préselt brikett melegen sérülékenyebb.

Szalmabálák sora a bálabontó adagolószalagon egy csarnokban, mögötte ciklonos leválasztó és csővezetékek.

Biogázüzem: itt más a képlet

Biogáz-hasznosításnál a brikettáló szerepe más. Ott nem hozamnövelő berendezés, hanem belépőjegy: tömörítés nélkül a szalma felúszik a fermentorban, és nem keveredik el a többi alapanyaggal. Erről külön, forrásolt cikkünk szól.

Mikor nem javasoljuk?

  • Ha az éves mennyiség hektárhozamból becsült, nem a láncból számolt.
  • Ha nincs fedett tárolás, és a nedvesség szezonálisan elszalad.
  • Ha nincs anyagteszt, és az anyag vegyes vagy ismeretlen.
  • Ha a kopóalkatrész-költség kimaradt a megtérülési számításból.
  • Ha nincs jóváhagyott késztermék-felhasználás vagy valós vevő.
  • Ha a tűz- és porbiztonság nem oldható meg a telephelyen.

Mit kérünk az első egyeztetéshez?

  1. milyen növényi melléktermékről van szó, és honnan származik;
  2. a láncból számolt, telephelyre érkező éves mennyiséget;
  3. legalább három, eltérő időpontban mért nedvességértéket;
  4. a tárolás módját (fedett vagy fedetlen);
  5. a hamu- és idegenanyag-tartalomról meglévő adatokat;
  6. a kész brikett tervezett felhasználását;
  7. a telephelyet és az elérhető energiát.

Nem küldünk automatikusan ajánlatot. Agrár-biomasszánál anyagteszt nélkül nem is adunk gépígéretet.

Gyakori kérdések

Minden növényi melléktermék brikettálható?

Nem. A növényi anyagok hamu-, szilícium- és klórtartalma, szálszerkezete és nedvessége nagyon eltérő. Ami az egyik anyagnál működik, a másiknál gyors kopást vagy széteső brikettet ad. Ezért kérünk anyagtesztet.

Miért kopik gyorsabban a gép mezőgazdasági anyagtól?

Mert a szalma és a legtöbb szármaradvány szilíciumot és a betakarításból származó földet, homokot is hoz magával. Ez csiszol. A hamutartalom növekedése közvetlenül növeli a kopóalkatrészek terhelését.

Mennyi a reális éves mennyiség?

A présig jóval kevesebb jut el, mint amennyi a táblán terem: a betakarítás, a bálázás, a szállítás és a tárolás mind levon belőle. Ezért a láncot kell végigszámolni, a hektárhozam önmagában félrevezet.

Kell szárító a szalmához?

Betakarításkor a szalma gyakran már megfelelő nedvességű. A tárolás alatt viszont visszanedvesedhet, főleg ha fedetlen. A döntést szezonális méréssel kell alátámasztani.

Mit kezdjek a szezonalitással?

Vagy tárol, vagy csak a szezonban gyárt. Mindkettőnek ára van: a tárolás helyet, tűzvédelmet és forgótőkét visz el, a szezonális gyártás pedig alacsony gépkihasználtságot jelent. Ezt előre ki kell számolni.

Biogázüzemhez is használható a brikettálás?

Igen. Tömörítés nélkül a szalma felúszik a fermentorban, és nem keveredik el a többi alapanyaggal, a brikettálás pontosan ezt oldja meg. Erről külön cikkünk szól.

Hidraulikus vagy mechanikus gép kell?

Szálas mezőgazdasági anyagnál a folyamatos, ipari feldolgozás jellemzően mechanikus irányt indokol. A végső döntést az anyag, az éves mennyiség és a préspróba hozza meg.

Ha a saját üzemére fordítaná: kiderül, milyen gép jöhet szóba az anyagára.

Kapcsolódó

Méretezhető az Ön mezőgazdasági biomassza-projektje?

Küldje el, milyen növényi melléktermékről van szó, mennyi keletkezik évente, hogyan tárolják, mennyi a mért nedvessége, és mi lenne a brikett sorsa. Ezekből megmondjuk, mi reális, és milyen anyagteszt szükséges.

Méretezés indítása

7 kérdés · kb. 2 perc · kiderül, milyen gép jöhet szóba, és érdemes-e továbbmenni