Tudástár
Hidraulikus vagy mechanikus brikettáló? A kapacitás csak az egyik feltétel
A két technológia nem egyszerűen kisebb és nagyobb gépet jelent. Más préselési elvvel, üzemmóddal, késztermékkel, anyagérzékenységgel és rendszerkörnyezettel dolgoznak. A döntést az alapanyag, a folyamatosan biztosítható mennyiség, a kívánt brikett és a teljes üzem alapján kell meghozni.
A cikk tartalma
- 15–220 kg/óra kisüzemi hidraulikus tartomány
- 150–3500 kg/óra mechanikus tartomány
- nincs merev kg/órás határvonal
- a legszűkebb szakasz adja a kapacitást
Röviden
Hidraulikus brikettáló általában akkor jön szóba, ha egy faipari üzemben kisebb vagy közepes mennyiségű, megfelelően előkészített mellékterméket kell helyben kezelni, és a termelés lehet szakaszosabb.
Mechanikus dugattyús prést jellemzően nagyobb, folyamatosabb anyagáramnál, ipari üzemmódban és többféle biomassza esetén érdemes megvizsgálni.
Nincs minden projektre érvényes kg/órás választóvonal. Egyetlen szám önmagában kevés a döntéshez.
A lényegi különbség
A hidraulikus prés hidraulikus munkahengerrel, szabályozott ciklusokban tömöríti az anyagot. A mechanikus dugattyús prés lendkerékhez és forgattyús mechanizmushoz kapcsolt dugattyúval, ismétlődő, nagy terhelésű lökésekkel présel a szerszámon keresztül.
Ez a különbség hatással van a jellemző kapacitásra és műszakrendre, a brikett formájára, az alapanyag előkészítésére és adagolására, a kopóalkatrészekre, a teljes sor automatizálására és a beruházás rendszerhatárára.
Gyors összehasonlítás
| Szempont | Hidraulikus | Mechanikus dugattyús |
|---|---|---|
| Tipikus projekthelyzet | faipari melléktermék helyi kezelése, kisebb vagy közepes anyagáram | folyamatos ipari termelés, nagyobb anyagáram, biomassza-projektek |
| Üzemmód | lehet szakaszos vagy elszívóhoz illesztett automatikus | jellemzően folyamatos, akár többműszakos termelésre tervezett |
| Kapacitás | általában az alsó és középső tartományban | a belépő modellektől több tonna/óráig |
| Alapanyag | főként előkészített faipari por és forgács, gépfüggő | fa és többféle mezőgazdasági biomassza is, anyagvizsgálat szerint |
| Késztermék | géptípustól függő tömörített forma, gyakran daraboltabb termék | jellemzően folytonos, vágott hengeres vagy négyszögletes brikett |
| Előkészítés | szárítás, aprítás, puffer és adagolás szükség szerint | egyenletes frakció, nedvesség, folyamatos adagolás és hűtővonal kritikus |
| Karbantartás | hidraulika, tömítések, olaj, szerszám és adagolás | dugattyú, szerszám, csapágyazás, hajtás és kenés |
A táblázat tájékozódásra való, nem helyettesíti a projektre szabott méretezést.
Nem elég a kg/óra
A döntésnél ezt kell először tisztázni. Két gép névleges kapacitása csak akkor hasonlítható össze, ha ugyanarra az alapanyagra, nedvességre, frakcióra, brikettméretre, üzemmódra és rendszerhatárra vonatkozik.
Vegyünk egy valós példát. Ha a daráló 300 kg/órát tud, a szárító 240 kg/órát, a prés pedig ideális anyaggal 350 kg/órát, akkor a rendszer nem 350 kg/órás, hanem 240 kg/órás. A valós kapacitást a legszűkebb tartós szakasz és az üzem rendelkezésre állása határozza meg, nem a prés adatlapja.
Ezért kérünk mindig teljes anyagmérleget, és ezért nem adunk gépet önmagában, rendszerterv nélkül.
Mikor érdemes hidraulikus irányt vizsgálni?
Ha a melléktermék a saját üzemben keletkezik. Asztalos-, bútor- vagy más faipari üzemben a cél többnyire az elszívott száraz anyag rendezett kezelése és saját felhasználása, ritkán önálló brikettgyár felépítése. Ilyenkor a heti mennyiség, a siló ürítése és a kezelői igény fontosabb lehet, mint a legnagyobb elérhető órakapacitás.
Ha a termelés nem indokol folyamatos ipari sort. Ha a gép naponta vagy hetente csak meghatározott időszakokban dolgozik, egy megfelelően méretezett hidraulikus rendszer egyszerűbb illesztést adhat.
Ha a cél a meglévő porelszívó vagy siló tehermentesítése. A kulcskérdés az, hogy a meglévő rendszer milyen anyagot és milyen ütemben ad át. A prés nem javítja ki a túl nedves, darabos vagy szennyezett anyagot.
Mikor érdemes mechanikus irányt vizsgálni?
Ha nagyobb és folyamatosan biztosítható az anyagáram. A mechanikus termékkör a 150–350 kg/órás belépőmodelltől 3500 kg/óráig terjed. Ezek névleges, anyag- és brikettfüggő tartományok. Mechanikus prés csak akkor használható ki, ha az előkészítés és az anyagellátás is folyamatos.
Ha többműszakos ipari üzem a cél. Több mechanikus modell háromműszakos üzemre készült. Ez nem jelenti azt, hogy minden projektben napi 24 órás termelés indokolt: a karbantartási ciklust, a kezelői jelenlétet és a teljes sor rendelkezésre állását külön kell meghatározni.
Ha mezőgazdasági vagy eltérő biomassza kerül a projektbe. Szalma, pelyva, héj, energiafű és más biomassza préselhetősége, hamutartalma és kopási hatása eltérő. A mechanikus technológia sok ilyen anyagnál vizsgálható, de a gépválasztást anyagvizsgálat, megfelelő szárítás, aprítás és a végfelhasználás ellenőrzése előzi meg.
Az anyag-előkészítés mindkét ágnál dönt
A mechanikus présnél az egyenletes adagolás és a megfelelő frakció különösen fontos a stabil briketthez és a kopás szabályozásához. De a hidraulikus gép sem mindent elnyelő megoldás: nagy forgács, fadarab, fém, kő vagy ingadozó nedvesség itt is adagolási és minőségi hibát okoz.
Az előzetes felméréshez legalább ezek az adatok kellenek:
- anyagtípus és eredet;
- mért nedvességtartomány;
- szemcseméret és finomrész;
- idegenanyag-kockázat;
- óránkénti, heti és éves mennyiség;
- kívánt üzemmód;
- a késztermék felhasználása.
Késztermék és piac
Hidraulikus és mechanikus géppel is készülhet használható brikett, de nem feltétlenül ugyanarra a feladatra. A vevői vagy kazánoldali követelmény meghatározhatja a méretet, a tartósságot, a sűrűséget, a hamut, a csomagolást és az adagolhatóságot.
Ha lakossági felhasználásra szánt tüzelőanyag kerül forgalomba, a gépen túl minőségbiztosítási, mintavételi, tárolási és címkézési feladat is van. A prés típusa önmagában nem igazol termékszabvány-megfelelést.
Mikor nem jó egyik irány sem?
Van, amikor a helyes válasz az, hogy még egyik technológia sem indokolt:
- ha nincs biztos alapanyag-mennyiség;
- ha a nedvesség és a frakció nem mérhető vagy nem szabályozható;
- ha a készterméknek nincs igazolt saját vagy vevői felhasználása;
- ha a telephelyen nem oldható meg a por-, tűz- és anyagmozgatási biztonság;
- ha a projekt csak a prés vételárával számol;
- ha vegyes vagy kezelt anyag tüzelési megfelelősége nem tisztázott.
Ilyenkor előbb az anyagkezelési vagy az üzleti problémát kell rendezni. Ez kellemetlenebb válasz, mint egy gépajánlat, de olcsóbb, mint egy rosszul megvett rendszer.
Mielőtt gépet választ
Adja meg az alapanyag típusát, nedvességét, frakcióját, heti és éves mennyiségét, az üzemmódot és a késztermék felhasználását. Ezek alapján kijelölhető, hogy hidraulikus, mechanikus, vagy egyelőre egyik technológiai ág sem indokolt.