Esettanulmány
Mezőtárkány: a község saját faaprítéka helyben lesz tüzelőanyag
Egy önkormányzatnál a közterületi fanyesedék nem melléktermék, hanem feladat: keletkezik, el kell szállítani, és fizetni kell érte. Mezőtárkányban ez a feladat vált tüzelőanyaggá. A rendszer legfontosabb eleme viszont nem a brikettáló, hanem a szárító.
Kiinduló helyzet
A községben folyamatosan keletkezik közterületi fanyesedék és faapríték: parkgondozásból, fakivágásból, karbantartásból. Ez az anyag nedves, szezonálisan ingadozó mennyiségű, és a kezelése költség, nem bevétel.
A fő döntési kérdés
Itt nem az volt a kérdés, melyik prés a legjobb, hanem hogy egyáltalán préselhető állapotba hozható-e a nyers közterületi apríték. A frissen aprított fa nedvessége jóval a brikettálhatóság fölött van, a szemcsemérete pedig egyenetlen. Prés önmagában ezt nem oldja meg.
A megvalósított megoldás
A gépsor a nyers anyagtól a kész brikettig végigviszi az utat: kalapácsos daráló és elszívás-porleválasztás hozza a présnek megfelelő frakcióra, az FLR100 hőlégkezelő egység állítja be a nedvességet, és csak ezután jön a HB E55 hidraulikus brikettáló. A kivitelezésben a TENDIX Kft. működött közre. A rendszer 2018-ban épült.
A rendszer fő elemei
- FLR100 hőlégkezelő egység
- kalapácsos daráló
- elszívás és porleválasztás
- HB E55 hidraulikus brikettáló
Miért a szárító a kulcs?
Mert a közterületi apríték nedves, és a nedvességet nem lehet nyomással kipréselni. Aki önkormányzati zöldhulladékra tervez brikettálást, annak a szárítás az első kérdés, nem a prés kapacitása. Ha a szárítás kimarad a költségvetésből, a beruházás után derül ki, hogy a gép nem tud dolgozni.
Mit érdemes ebből továbbvinni?
Ha nedves, szezonálisan változó biomasszából indul, a rendszer sorrendje döntőbb, mint a gép típusa: aprítás, szárítás, frakcióbeállítás, és csak a végén préselés. A méretezésnél mindig a teljes utat nézzük végig, nem csak a prést.
További tájékozódáshoz nézzen meg további referenciákat, vagy olvassa el, hogyan dolgozunk.