Brikettáló gép, daráló és pellet gyártó gépek

Üdvözölték viszont a klímaváltozással kapcsolatos jövőbeli terveket, melyek nagy vonalakban a következők: az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, a megújuló energiaforrásokból származó energia részarányának 20%-os emelése 2020-ra.

A klímaváltozás elleni küzdelem legkevésbé ismert eleme a szénmegkötés, pedig ebben a témakörben  igen komoly lépést tett az Európai Bizottság, ugyanis versenytárgyalást írtak ki szénmegkötés és -tárolás (carbon capture and storage, CCS) előnyeit felsorakoztató erőművi projektek hálózatának kiépítésére és üzemeltetésére. Ennek erőművi alkalmazása révén lehetőség nyílik a tiszta, szén-dioxid-emissziótól mentes áramtermelésre olyan erőművekben is, amelyek egyébként a legnagyobb szén-dioxid kibocsátók közé sorolhatók. Az új, szénmegkötést alkalmazó technológiától az Európai Bizottság elsősorban azt reméli, hogy segít átvészelni az átállást a fenntartható energiatermelésre.
A múlt heti, szénmegkötésről szóló európai parlamenti vitán a képviselők többsége fenntartással fogadta az új technológiát, és kikötésésekkel tudták csak elfogadni a bevezetését: az energiaipar saját szakállára kell, hogy kifizesse, nem az adófizetők pénzéből.

A döntést nyilván megnehezíti a megfelelő mennyiségű információ és ipari méretekben szerzett tapasztalat hiánya. Az Európai Bizottság egyértelműen ebben az újításban látja a megoldást, míg a zöldszervezetek szkeptikusak a témával kapcsolatban, mert félnek az esetlegesen pénzelvonástól az alternatív energiaforrások kárára.
Több szakértő is úgy véli, hogy a szén-dioxid megkötés nem képezheti a klímapolitika alapját, csakis átmeneti megoldásként lehet gondolni rá.